A gyógyszer útja: hatóanyag-kutatástól az engedélyeztetésig
A vásárlók többsége ugyanis nincs annak a szakmai tudásnak a birtokában, amely alapján biztonsággal dönthetne a megfelelő terápia kiválasztásáról. Ezért különösen fontos az elhivatott, körültekintő, alapos gyógyszerkutatási és -fejlesztési munka, amelyre a gyógyszergyártók világszerte dollármilliókat fordítanak. Minden esetben az a legfőbb szempont, hogy a kiválasztott anyagok vagy azok keverékei alkalmasak legyenek betegségek megelőzésére, kezelésére vagy egyes élettani funkciók helyreállítására, javítására az emberi szervezetben és megfeleljenek a tudomány, illetve a technika aktuális állásának.
A hazai gyógyszergyártás több mint száz éve tartozik a világ élvonalához. A magyar orvosok, vegyészek, biokémikusok, farmakológusok, gyógyszerészek korszakos és úttörő felfedezéseikkel kiemelt szerepet vállaltak abban, hogy a betegségek többsége ma már világszerte gyógyítható. A magyarországi gyógyszergyárak is mind azért dolgoznak, hogy a tudományos ismereteket és az orvostudomány eredményeit a legkorszerűbb kezelések formájában juttassák el a betegekhez.
A több mint 2500 főt foglalkoztató hazai gyógyszerkutatási- és fejlesztési ágazatban átlagosan évi 70-80 milliárd forintot költenek kutatás-fejlesztésre. Ahhoz azonban, hogy egy új gyógyszer létrejöhessen, több száz ember átlagosan 15 évnyi munkája szükséges és egyes iparági becslések szerint mindez több mint másfél milliárd dollárba kerül.
Minden az információgyűjtéssel kezdődik
A gyógyszerfejlesztés a betegség vagy terápiás terület kiválasztásával kezdődik. Ekkor határozzák meg, mi a fejlesztés célja, mely egészségügyi panaszokra szeretnének hatékony és akár egyedülálló megoldást találni. A gyógyszergyáraknak kettős céljuk van: tenni az emberiségért, javítani a terápiás területen a betegek életminőségét és erősíteni piaci szerepüket. A kutatás és a fejlesztés a kiválasztott terápiás területre fókuszál. Laboratóriumi körülmények között létrehozzák azt a molekulát, amely megelőzheti, kezelheti vagy meggyógyíthatja az adott betegséget. Előfordul, hogy ezeknek a felfedezése egyetemi vagy egyéb állami finanszírozású kutatóintézetekben zajlik. Csak olyan hatóanyagból lehet gyógyszer, amely hatékony, pozitív, jótékony hatású, emellett az esetleges mellékhatások előfordulási gyakorisága és az általuk okozott szövődmények tolerálható mértékűek a gyógyító hatás mellett.
A hatóanyag kiválasztása után folytatódnak a laboratóriumi kísérletek. Ilyenkor derül ki, hogy a kiválasztott hatóanyag fizikai és kémiai tulajdonságai alapján gyógyszerszerű-e, alkalmas-e arra, hogy gyógyszer készüljön belőle. A preklinikai vizsgálatok választ adhatnak arra, hogy a hatóanyag mennyire hatékony, milyen gyorsan bomolhat le/hogyan hasznosulhat az emberi szervezetben. Csak akkor fejleszthető tovább a hatóanyagból fejlesztett készítmény – a gyógyszer – és kezdődhetnek meg a humán klinikai vizsgálatok, ha a laborvizsgálatok alapján hatásosnak és a toxikológiai vizsgálatokban biztonságosnak tűnik az adott készítmény.
Sok kutatás elbukik a humán klinikai fázisban
A vizsgálati készítmények esetében a klinikai szakasz két legfontosabb célja: a hatékonyság és a biztonságosság bizonyítása megfelelő betegpopulációban. Ezeket a célokat leggyakrabban az ún. kettősvak vizsgálati elrendezéssel lehet objektíven vizsgálni. A kettősvak vizsgálatok esetében sem a bevont tesztcsoport tagjai, sem a kezelőorvosok nem tudják, hogy a beteg placebót vagy a fejlesztés alatt álló vegyületet kap. Így biztosítható, hogy a klinikai fejlesztés során minimalizálva legyen a szubjektivitás. A tapasztalt eredményeket populációs szinten kell vizsgálni statisztikai módszerekkel, mert minden szervezet más, így előfordulhat, hogy egy gyógyszerből ugyanaz a dózis valakire semmilyen hatással nincs, másnál viszont kellemetlen panaszok merülhetnek fel. Az esetek nagy százalékában ebben a fázisban derül fény olyan körülményekre, amely miatt a fejlesztést újra kell gondolni, temérdek pénzt és időt semmivé téve. (Ugyanakkor az is előfordul, hogy olyan pozitív hatással, esetleg mellékhatással (is) rendelkezik a készítmény, amely megváltoztathatja akár az eredeti terápiás célt is.)
Több ezer, vagy akár tízezer ember klinikai vizsgálatokban történt tesztelése után, ha továbbra is meggyőzőek a hatékonyságot és a biztonságosságot igazoló eredmények, a gyártó forgalomba hozatali engedélyt és törzskönyvet kér a hatóságoktól. A tekintélyes, többnyire több tízezer oldalas dossziéban, kutatási eredményekkel kell bizonyítani – többek mellett - a készítmény alkalmazásának előnyeit, a hatásosság és a mellékhatások bizonyított voltát, az előny/kockázat arányát, a megbízhatóságot és a minőséget.
Prekilinikai kutatás, fejlesztés:
- számítógépes, szimulációs módszerek
- laboratóriumi kémiai, in vitro és in vivo kísérletek
- több ezer kémiai entitásból a fejlesztendő hatóanyag kiválasztása
- humán adagolás előtti biztonságossági vizsgálatok állatokon
A hatóanyag jelöltek alig 1%-a jut el emberi kipróbálásra.
Fázis I.
Humán klinikai vizsgálatok beteg önkéntesekkel
Vizsgálatba bevontak száma:
40-100 fő
Átlagos fázis 1 szakasz összköltség:
10 millió dollár
A sikeres termék bevezetésnek valószínűsége a fázis végén: 10%
- egy vizsgálóhelyen végzik
- tolerálhatóság, biztonságosság és farmakokinetika feltérképezése
- hatékonysági jelek keresése
- szigorú orvosi kontroll
Fázis II.
Humán klinikai vizsgálatok beteg önkéntesekkel
Vizsgálatba bevontak száma:
50-200 fő
Átlagos fázis 2 szakasz összköltség:
30-100 millió dollár
A sikeres termék bevezetésnek valószínűsége a fázis végén: 20%
- egy vizsgálóhelyen végzik
- a hatóanyag hatékonyságának vizsgálata beteg populációban
- hatékony dózistartomány feltérképezése
- maximálisan tolerálható dózisnál alacsonyabb adagolás
- új, kémiai jellegű hatóanyagok akár 4/5-éről is kiderülhet, hogy emberben nem hatékonyak
Fázis III.
Humán klinikai vizsgálatok beteg önkéntesekkel
Vizsgálatba bevontak száma:
1000-10000 fő
Átlagos fázis 3 szakasz összköltség:
200 millió dollár
de egy vizsgálat általában nem elég az engedélyezéshez
A sikeres termék bevezetésnek valószínűsége a fázis végén: 60%
- több vizsgálóhelyen, országban, földrészen tesztelik
- fázis 2-ben hatékony dózisszintek hatékonyságának és biztonságosságának megerősítése nagyobb és reprezentatívabb betegpopuláció
- klinikai relevancia és szignifikancia igazolása
Törzskönyvezés
Regisztráció költsége:
1 millió dollár
A sikeres termék bevezetésnek valószínűsége: 95%
Új, eredeti gyógyszermolekula fejlesztése
Összköltség:
1,5-2,5 millió dollár
(a sikertelen fejlesztések költségeit is figyelembe véve)
Fázis IV.
a klinikai felhasználhatóság további megerősítése
subpopulációk vizsgálata
gyógyszerinterakciós vizsgálatok
mellékhatások gyűjtése
biztonságosság további vizsgálata adatgyűjtéssel